Időjárási visszatekintő

A Jézuska tiszteletére
Ady Endre

A született Jézus,
Ez igézetes gyermek,
Áldja meg azokat,
Kik a szívünkbe vernek
Mérges szuronyokat.

Áldassanak bennünk
A kifeslett vér-rózsák:
Bánat, kín, szenvedés,
Mert Jézus volt a Jóság
S a nagy, szent türelem.

Csengessünk csengôkkel,
Szeressünk szeretettel,
Örüljünk, ha sírunk,
Ha ránk tör minden ember
S ha álul bántatunk.

A született Jézus
Született így s kívánta,
Hogy ez legyen az üdv:
Minden hívság kihányva
Életünk gömbibôl.

Úgy tûnik ez az év már komoly hideg nélkül ér véget. Nemúgy 2001 decemberében Debrcenben melóztam,mikor nappal is -10 körül jártunk.

Nyuli írása után gondolkodtam el rajta, miért szereti az emberek nagy része a telet, a havat. Szerintem azért (is) mert a tél a visszavonulás, a feltöltõdés idõszaka volt (az elmúlt néhány évtizedet leszámítva). Ez volt a befelé fordulás, az újra való felkészülés ideje. Talán az erre való igény miatt maradt meg ez ennyire mélyen sok emberben. Bocs, nem akarok eltérni a fórum témájától.

Milyen volt az idõjárás 2005. december 11-20. között? Az átlagosnál kissé hûvösebb, kevés csapadékkal December második dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 20 és 40 óra között volt. A legkevesebbet (18-20 óra) a Szigetköz térségében, a legtöbbet (34-40 óra) a Mátra és a Bükk térségében sütött a nap. A dekád alatt mért napfénytartam összege az ország legnagyobb részén mintegy 10-20 órával meghaladta a sokévi idõszakos átlagot. Az Észak-Dunántúlon ez az eltérés ennél kevesebb, mindössze 3-8 óra volt.

December második 10 napjában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában fagypont alatt, 0 és -2,5 fok között alakult. A magasabb hegyvidékeinken ennél hidegebb volt (-3, -5 fok), míg a Balaton medencéjében kissé melegebb (0, +1 fok). Ez országszerte 0-1 fokkal elmarad az ilyenkor szokásos értéktõl.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadékok összege a Dunántúl északi részén, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra térségében, az északkeleti határ mentén, illetve hazánk déli-délkeleti részén 15-25 mm, másutt általában 1-15 mm között volt. Ez a mennyiség a Mátra kivételével sehol sem éri el a sokévi átlagot.

A talaj felsõ 20 cm-es rétegének relatív nedvessége a dekád utolsó napján országszerte 80% felett alakult, északon és keleten telített-közeli állapotban volt.
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján a Tisza vonalától nyugatra esõ területeken 90% felett, a délkeleti határ mentén és a Zempléni-hegységben általában 50-75% között volt.

Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 9.4 °C, Fertõrákos (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 16-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -13.4 °C, Nyírlugos (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), december 20-án.
Maximális széllökés: 29.0 m/s, Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), december 17-én.
A napfénytartam maximuma: 8,3 óra, Budapest, december 18-án.
A napfénytartam minimuma: 6,1 óra, Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 11-én.

Kövezzenek meg, de azt gondolom, régen volt arra példa, hogy ilyen hosszú ideig az átlagot követve alakuljon az idõjárás. Szerintem hõmérsékletet tekintve nagyjából október elejétõl igen szépen, folyamatosan érzékelhetõ az átlaghõmérséklet-csökkenés, néhány napos "fel-le kiugrásoktól" eltekintve. Nagyobb szélsõségek (+15 felett, -10 alatt) pedig egyáltalán nem fordultak elõ, egyedül az októberi-november eleji jó 40 napos csapadékszegénység az, ami szokatlan volt. Novemberben is egyenletesen hûltünk, mutatóba megjött a hó is, majd a dec. eleji néhány napos enyheség után a hónap 2.dekádjára már komolyabb fagyok és havak köszöntöttek hazánkra. Szerintem ez így van rendjén. (Hozzáteszem, itt, ÉNy-on elovadt az összes hó, de nincs kesergésre ok, a tartós hótakarónak januárban jõ el az ideje)

Jaurinum, köszi a választ! Nekem sajnos nincsenek ennyire pontos feljegyzéseim, én csak az emlékeimre tudok támaszkodni. Azaz csak tudTAM, mert már én is vezetek naplót. Engem azt hiszem, a rengeteg természetjárás, az, hogy szinte mindig kint voltam a szabadban indította el az idõjárás iránti érdeklõdést. Na meg egy félelmetes élmény, 1972 június 15-én este láttam és átéltem (csak messzirõl!) egy tornádót, amit a közelmúltban egy hivatásos meteorológus (Metyeor) csak "A" tornádóként emlegetett. Ez olyan élmény volt, amit nem felejtek el soha, pedig csak 5 éves voltam akkor.

Valóban, minden évszaknak megvan a saját varázsa. A Tél a maga változatos megjelenési formáival, kezdve a mindent elborító-megtisztító határtalan fehérséggel, a ködös-nyirkos napokon át a csontig hatoló száraz-hideg levegöig; a Tavasz mint az újjászületés jelképe; a Nyár a tikkasztó höséggel és a heves, lenyügözö viharokkal és az Ösz a színek kavalkádjával és az egy kicsit befelé fodulásra késztetö hangulatával - mindegyik szép. Rossz idö nincsen, hiszen épp az a szép az idöjárásban, a természetben, hogy folyamatosan változik - és ezt el kéne tudni fogadnia mindenkinek. Azonban, ahogy Kenya is írta, az önzés, az egysíkúság (talán egyfajta globális elbutulás?) megakadályozza az embereket abban, hogy ezt belássák. Most, hogy páran elöttem leírtátok hasonló gondolataitokat, én is le mertem írni, amit már régóta gondolok.

Kenya, itt válaszolok e-mailben feltett kérdésedre, mert nem idegen a fórum témájától.
Rosszul gondolod, amit a metnet akármelyik fórumába írni szoktam, azok mind a saját feljegyzéseim. 1992-ben (13 évesen) kezdtem írogatni az adatokat, 1993.jan.1-tõl napi rendszerességgel feljegyzem az idõjárást (Tmax,Tmin,Borultság,Légnyomás,Szél,Megjegyzés rovatok) Gyõrben. Sok európai, illetve más szélsõséget, eseményt is felírogattam. Most lép 14.évébe szakadt naplóm, mely még mindig nem telt be.

Bizony, ez tényleg így van. Mármint hogy amilyen a tél, olyan érzésekkel vágunk neki a tavasznak.
Amióta mindenem (hobbim, hivatásom) a Természet, azóta egyre korábban ütközik ki rajtam a tavaszvárás izgatottsága. Hangulatingadozásaim ezirányú változásaiért pedig a tél milyensége a felelõs, hiszen ha kemény hidegek vannak, vastag hó ül a tájon (ami leggyakrabban már a tél 2. felében, jan.közepétõl-feb.elejéig szokott lenni), akkor hiába vagyunk naptárilag közelebb a vegetáció éledezéséhez, a nagybetûs Tél miatt kevesebbet gondolok rá. Ellenben enyhe, atlantikus téli idõjáráskor gyakran elfog a nyughatatlanság (állati ösztönök), hogy mielõbb kiélhessem botanikai szenvedélyem, rójam a kilométereket erdõn-mezõn. Egy zord február (pl. 2003) után belevetni magunkat a tavaszba sokkal felemelõbb érzés, mint a tél nagy részét "átszenvedve" (értem ezalatt: téli idõjárási események átélése nélkül) langyosan beleolvadni a márciusba (mint ahogy pl.1997-1998 telén történt).

Gondolataink egyvonalon mozognak, azaz hasonlóak, ennek örülök.
Túlnövünk lassan a fórum hatáskörén, emiatt inkább már nem folyatatom, bár jól esne.

Igen, minden évszak gyönyörû. Meg lehet és szerintem meg is kell találni benne a szépet. Ennek ellenére jónéhányan elég egysíkúan, mondhatni önzõen viselkednek. Szerintem kevés dühítõbb van, (ha már az idõjárásnál tartunk) mint amikor valaki pl. a rádióban azt mondja kb. három hónapos aszály után, hogy "ma sem kell esõtõl tartanunk". Kinek????

Kenya: Úgy érttem én is, sajnos.
Bizony más vidéken a Tél, mint városban.
Van igazad, a tavasz mindig szép (ahogy minden évszakban meg lehet találni a szépet), ám kemény Tél után valahogy a tavasz is jobban esik.

Még csak annyit: nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de szerintem valahogy a tavasz is szebb, ha igazi volt a tél. Szerintem....

Snowhunter: nem az a sajnálatos, hogy ilyetén kifejezést kellett kiötölnöd, hanem az, hogy igaz. Egyébként az én kedvenc évszakom is a Tél, nagyon emlékszem, amikor gyerekkoromban Édesapám egyik decemberi reggel arra ébresztett, hogy leesett az elsõ hó. Azért a telet egy kisvárosban (Nagyatád) megélni szerintem más volt, mint mostanság Pécsett. Sokkal közelebb volt a Természet. Azt hiszem, egy kicsit személyesre sikeredett a beírás. Bocs, de kikívánkozott.

Bizony, sajnálatos, hogy ilyen kifejezést kellett kiötölnöm társadalmunkra.
Egyébként 1992-95 között a telente rendszeresen visszatérõ D.túl nagy hó kelet esõ (ugyanazon ciklonpályák újra és újra hazánkon keresztül, fura volt) helyzeteknél majd felrobbantam, igaz, ahogy Usrin, én is még igen gyerekecske voltam, az 1993 karácsonyvégi õrületnél épp 15.
Ám ott volt elõtte 1991 December közepe, mikor a nagy ígért zonális enyhülésre fittyet hányva ÉK kapott 15cm havat, és meg is tartotta Január végig.
Ez az élmény (tisztán emlékszem, naptárba írtam az omsz ötnaposát, és az állt benne Tmaxokra: -2/+3, 0/+5, +3/+8, +6/+11, ennek ellemére ÉK "telelt", óriási különbségek voltak akkor, hisz a néhány nap után betörõ hideg beálltáig napokig tavasz volt az ország nagy részén, miközben itt szakadt a hó)
indította el bennem (akkor még 13 évesen) az idõjárás (különösen a Tél) szeretetét.

Nagyon jó volt ez a kis eszmefuttatás. "Hisztériavezérelte társadalom". Mennyire igaz, sajnos!

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 9.4 fok, Fertõrákos, 2005. december 16. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.9 fok, Orosháza, 2005. december 18. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 18.0 mm, Bp. Újpest, 2005. december 16. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 23.9 mm, Bp. Újpest A napi legnagyobb széllökés maximuma: 29.0 m/s, Miskolc, 2005. december 17.

Snowhunter, Usrin: igen, nálam csak a dunántúli hókavalkádról vannak feljegyzések, tényleg rossz lehetett akkor K-nek.
Még valami. 2003 feb.2-án az Alföldön autózva a -17,-18 fokos, vastag hóval borított, zúzmarás tájon autózva engem valami olyan megfoghatatlan, bizsergetõ érzés fogott el, amit kétségkívül csak ott Keleten élhet át az ember. Napjárás, geolgiai sajátosságok... Emiatt pedig én irigyellek Titeket.

Ez a "hisztériavezérelte társadalom" nagyon jó kifejezés. vagy inkább

Jaurinum: azért a kelet-magyarországi hóimádók korántsem voltak ilyen elégedettek 1993 végén. Ha a GFS-t nem is láttuk, azt igen, hogy a Dunántúlt megbénítja a hó, nálunk pedig csak az esõ ömlik. Talán pont ez volt az az alkalom, amikor én is igazán "kiakadtam" a téltõl - mentségemre szóljon, hogy 11 évesen. Egyébként tökéletesen egyetértek azzal, amit írsz. Az idõjárást épp a sokfélesége és a kiszámíthatatlansága teszi érdekessé, a hóimádók sem tudnának úgy örülni a hónak, ha soha nem szenvednének hiányt belõle...

Eközben (1993) a keletiek emlegettek mindent, látva nálatok az ítéletidõt, itt pedig az elõoldali esõket, eme rendszeresen visszatérõ markáns különbség, 1995-96 telére (in memorium 1992-1995) tûnt el.
Egyébként igazad van, ám szerintem akkoriban még nem volt ennyire hisztériavezérelte a társadalom, a ami hangulattal belegondolva: harakiri a köbön, he-he !

Hajj mi lett volna itt a naplóban 1993-ban ezidõtájt, belegondolni is rossz. A tavaszias esõs-atlanti enyheség (+10 felett országszerte, Vorarlberg +20.9 fok!) csúnya gúnyt ûzött akkor a Karácsonyt a maga fagyos, fehér nyugalmában eltölteni kívánókkal. Milyen jó volt, hogy az ember fia (rosszabb! híján) maga kalkulálgatta, hogy Károly bácsinak mennyire lesz majd igaza, eljõ-e Szenteste másnapján a várva-várt hóesés! Ma itt van a technika, élén a szent GFS-sel(aminek lassan a nevétõl is rosszul leszek), az elvárásokra és külsõségekre alapozó média szánalmas tréfa-elõrejelzéseivel (a nagypolitika, a mai életstílus vetülete...), és -sajnálom, hogy le kell írnom- az észlelési napló sok telhetetlen, kielégíthetetlen hó- és fagyszomjú ifjú idõjárás-rajongójával, akinek érzésvilágát megmérgezi technika.
1993 Szentestéjének másnapján elkezdett havazni, szépen, egyre sûrûbben, tartósabban, meg se állt szinte az óév végéig. A hóimádók pedig örültek, nem szidták a radarokat, az addigi "pocsék", "gyalázatos" telet, hanem megélték teljes kiszámíthatatlanságában Tél tábornok támadását.
Hogy mit is akartam ezzel megfogalmazni? Tkp. semmit. Csak jött. Ajánlom magamat.

Visszanéztem a fehér karácsonyokat 1994-ig itt Diósdon: 1994-ben 24-én kevés hó esett, de 26-án el is olvadt.1995-ben 22-én esett a hó 24-én még volt, de az idõ megenyhült és 26-án este kezdett el ismét havazni. 1996-ban féher kari volt 24-én havazott 12cm-es hó esett, estére derülés és az ünnepek alatt zord hideg idõ volt.1997-ben:enyhe esõs ünnep volt. 1998-ban:21.én havazott 9cm hullott le és karácsony is fehér volt 7cm hóval, köddel és zuzmarával -12 éjjel és nappal is csak -6°C-kal.1999-ben is hideg havas volt a karácsony igaz csak 2cm-es hó esett 24-én 26-án este ónos esõ is volt de 28-án jelentõs havazás volt. 13cm-es hóval. 2000-ben-ben 19-én esett foltnyi hó amely 24-én ugyan megvolt de 26-án már enyhülés és esõ volt, de az ünnep elsõ 2 napjában igen hideg idõ volt.2001-ben igazi fehér kari volt 13-án havazott és végig zord téli idõ volt 23-án reggel 2cm hó esett és így 24-én 16cm hó volt 24-én a Tmin.-16°C és a max is -6°C volt. 2002-ben: is fehér ünnep volt 9cm-es hóval, esõ és enyhülés 28-án jött meg, ekkor is hullot a hó 23-án. 2003-ban nem volt hó de fagyos hideg idõ volt sok napsütéssel. 2004-ben is fekete karácsony volt 23-án esett foltnyi hó és ónos esõ is. Szerintem ez nem olyan rossz, majd kiderül milyen lesz az idei év.

Bocsánat, hogy ide írom, de talán ebbe a fórumba illik leginkább, és hátha érdekel valakit (pusztán a különlegessége miatt): tegnapra virradóra igen erõteljes volt a lehûlés a Hawaii-szigetek fõvárosában, Honoluluban. A nemzetközi repülõtér meteorológiai állomásán 15,0°C (59°F) volt a minimum. Ilyen hûvös éjszaka még télen is szokatlan azon az éghajlaton, de rekordot mégsem jelent, mert 1989-ben és 1980-ban 13,8 °C is volt már dec. 17-én. Az átlagos minimum egyébként ilyenkor 20°C.
Link

Lassan két éve jegyzem a légnyomás adatokat, sosem mértem még ilyen alacsony értéket: 987,2hPa. A WS 2305 dél óta folyamatosan viharrisztást ad. Mai csapadék 8,2mm eddig, szinte tisztán esõbõl. Csak rövid ideig volt havasesõ.

Ojmjakon:
Link

Bambi! Az elmúlt hét szélsõségei milyen forrásból vannak?

Milyen volt az idõjárás 2005. december 01-10. között? Az átlagosnál enyhébb, sok csapadékkal December elsõ dekádjában a napfénytartam idõszakos összege általában 15-35 óra között volt. A legkevesebbet (15-20 óra) a Dél-Dunántúlon, legtöbbet (~35 óra) Gyõr térségében sütött a nap. A dekád alatt mért napfénytartam összege az ország délnyugati részén és a Mátra vidékén mintegy 3-11 órával elmarad a sokévi idõszakos átlagtól. Az ország nagy részén ugyanakkor a szokásosnál 3-18 órával többet sütött a nap.

December elsõ 10 napjában a napi középhõmérsékletek idõszakos átlaga általában 1,5 és 4,5 fok között alakult, csupán a magasabb hegyvidékeinken volt ennél hidegebb (0, -2 fok). Ez a Dunántúlon és a Mátra térségében 0,5-2,5 fokkal, az ország más tájain 2,5-3 fokkal haladja meg a sokévi átlagot.

Az elmúlt dekádban lehullott csapadékok összege a Dunántúlon, a Dunamenti-síkság vidékén és az Északi-középhegység nyugati részén 30-60 mm, másutt általában 15-30 mm között volt. Ez a mennyiség Szeged térségének kivételével mindenütt meghaladja a sokévi átlagot, anakk 1,5-3-szorosa. Szeged térségében ugyanakkor az ilyenkor szokásos mennyiségnek mindössze 95%-a hullott.

A talaj felsõ 20 cm-es rétegének relatív nedvessége a dekád utolsó napján hazánk túlnyomó részén 90% felett alakult, csupán Csongrád és Békés megye déli részén volt ennél alacsonyabb (75-80%).
A 20-50 cm-es talajréteg relatív nedvessége a dekád utolsó napján nagyjából az Ózd-Eger-Soltvadkert-Bácsalmás vonaltól nyugatra esõ területeken 100% körül, másutt általában 50-90% között alakult.



Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:

Legmagasabb hõmérséklet: 13.7 °C, Körösszakál (Hajdú-Bihar m.), december 6-án.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -7.7 °C, Kékestetõ (Heves m.), december 10-én.
Maximális széllökés: 22.1 m/s, Sopron (Gyõr-Moson-Sopron m.), december 5-én.
A napfénytartam maximuma: 7,8 óra, Gyõr (Gyõr.Moson-Sopron m.), december 9-én.
A napfénytartam minimuma: 4,8 óra, Nagykanizsa (Zala m.), december 8-án.
Németh Ákos

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 13.7 fok, Körösszakál, 2005. december 06. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.8 fok, Zabar, 2005. december 11. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 31,9 mm, Tát, 2005. december 06. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 53.4 mm, Nagy-Hideg-hegy A napi legnagyobb széllökés maximuma: 22.1 m/s, Sopron, 2005. december 05.

Nekem nem igazán tûnik megbízhatónak a WZ 1950 elõtti p-ábrázolása.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy igenis ennyi vagy annyi p volt azon a napon, csak az eddigi észrevételeim írtam le vele kapcsolatban.

A Wetterzentrale archívumát nézve elég hihetetlennek tûnik, hogy 1907. január 27-én bármilyen légnyomásrekord volt Magyarországon - vagy ezek a térképek ennyire megbízhatatlanok? Íme: Link

Bizony, az nem tengerszintre átszámított légnyomásnak tûnik.
A pontos aktuális T és h adatokkal ki lehetne számolni, így közelítõleg behelyettesítve 1058hPa környékére jött ki nekem.

Nem lehet, hogy az 1907-es adat nem a tengerszintre átszámított légnyomás? Szerintem csak így lehet, mert 1039-nél már több alkalommal is volt magasabb a légnyomás.

Tévedtem...

Szabadidõ hiányában csak most, de felkerültek novemberi és éves összesített adataim az oldalamra:

Link

Jaurinum: köszi!
Közben megnéztem az Omsz honlapján a mai mért értékeket, Kékestetõn 1044 Hpa-t mértek ma. De még átnézem, bár ettõl magasabb szerintem már nemigen lesz. (?)

Na, ez engem is érdekelne...
Egy 2000-ben kiadott könyvemben is ez a 1039.7hPa (Budapest, 1907.jan.27.) szerepel. Õszintén szólva kissé meglep, hogy "csak" ennyi a rekord, mert ennek a "40-nek" mint egy elég hangzatos számnak az elérése szerintem nagyobb visszahangot váltott volna ki az észlelõk között...
Gyõrben 1041, Sopronban 1042 is volt ma délõlõtt. Kíváncsian várom a szakik véleményét.

Itt, a visszatekintõben találtam egy beírást az országos rekordokról. (2005-09-22 22:29:12) Ebben az áll egyebek közt, hogy a legmagasabb légnyomást 1907-ben, Budapesten mérték: 1039.7 Hpa. Ez már változott azóta, vagy majd most kerül sor erre? Ma, az észlelési naplóban több 1040 Hpa körüli értékeket olvastam.

2001 december 10-e környékén, vagyis éppen 4 éve, kemény téli idõszak tartott Közép-Európában. Gyõriként az okozott az átlagosnál nagyobb izgalmat, hogy mind hóból, mind az azt követõ kemény fagyból e térség kapta a legdurvább adagot, ami azért kuriózumszámba megy. 6-án 10cm hó esett, ezután egészen 18-áig nem emelkedett fagypont fölé a T (12 nap!). A 8-ai nap "tökéletesen" alakult, hiszen 13 óra körül teljesen kiderült az ég, majd 16 óra körül a gyárkémény füstje is lassan, egy helyben kezdett gomolyogni, amivel egyidõben meredek süllyedésbe kezdett a T. Reggelre -16.5 fokon állt meg. A 7-i nap teljesen felhõtlenül teltt, Gyõrben volt az országban a legalacsonyabb napi Tmax (-7), majd másnap reggel a Tmin (-18.2) is.
Érdekessége volt ennek a helyzetnek, hogy az ÉK felõl beszivárgó zimankó Ny felé kb. Burgenlandig tartott, Linzben esõs, enyhe idõ volt.
A December 13-14-15-i napok szintén zord téli élményekben gazdag eseményeirõl majd egy-két nappal késõbb szólok.

Suntan: énekelj légyszííííí :-))))) Komolyra fordítva a szót: valóban, a kilencvenes években több volt a fehér karácsony. Az évtized fordulóján volt néhány "ínséges" év, de utána beindult. Nekem az "etalon" a 95-96 os tél volt. Akkor annyi hó esett és annyiszor, amire nem emlékszem egyáltalán, még gyerekkoromban sem. A végén már nagyon untam, rengeteget kellett vezetnem és folyton hatalmas hóban. A december elég olvadós volt, de a január-február-március rendesen kitett magáért.

kenya én + úgy emléxem, h az én gyermekkoromban (90-91-tõl lehetnek kb. emlékeim) több volt a havas karácsony, mint a nem havas. Kiskoromban pár évig énekeltem az idõjárásnak karácsonyi dalokat, hogy essen a hó és esett ... legalábbis azokban az években amikor énekeltem.
Meg mindig néztem az idõjárásjelentéseket és tökre örültem (ez 93-94 ben lehetett) amikor a nagy sötétkék hideg Mo. fölé húzódott a képernyõn )

Nekem lenne 1 kérdésem: azért nem a másik fórumba írtam, mert inkább ide illik. Itt a nagy tél és hóvárás közepette igyekeztem visszagondolni gyerekkorom teleire és nagyon olyan emlékeim vannak, (kb. 70-tõl úgy 85-ig) hogy rengetegszer hallottuk a tanároktól, hogy "szegény gyerekek, mire megjött a hó, vége lett a téli szünetnek". Decemberben volt egy kicsi, ami Karácsonyra rendszerint el is olvadt. Január elején esett megint, de emlékszem, volt olyan, hogy kinnt ültem az udvaron január 10 körül, annyira enyhe volt az idõ. Aztán megint visszajött az igazi tél meg a hó és maradt március elejéig. Ez tényleg így volt, vagy csak én emlékszem így?

Bánkút 0
Bükkszentkereszt -
Farkasgyepü -
Eplény 0
Nagy Hideg-hegy -
Normafa -
Dobogókõ -
Kékes-Dél 1
Mátraszentistván 0
Galyatetõ 0
Visegrád -
Zebegény -
Mecsek -
Sátoraljaújhely -

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 13.5 fok, Körösszakál, 2005. november 28. A legalacsonyabb hõmérséklet: -5.9 fok, Baskó, 2005. november 29. Fertõrákos, 2005. december 02. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 22,2 mm, Sellye, 2005. november 30. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 46.5 mm, Pécs (Árpádtetõ) A napi legnagyobb széllökés maximuma: 21.6 m/s, Kab-hegy, 2005. november 30.

Dabrony!
Oké! Nagyon szivesen.Nekem is jólesik ha jószándékkal kisegítenek.

Ja és köszönöm a segítséget!

Repmûszaki!
Én kérek elnézést, kétértelmûen fogalmaztam.
Azt akartam csak mondani hogy az én memóriámmal van a gond.

Ha nem baj,idéznék pár mondatot a Magyar Horgászból decemberi számából:
"Decemberben a havi középhõmérséklet sokévi országos átlaga Magyarország területén -1 és +2ÿC között alakul.
Az elmúlt 100 év legmelegebb decembere 1934-ben volt,akkor 4.9ÿC körül alakult az átlag,ami 4.2ÿC haladja meg a sokévi átlagot.A leghidegebbnek 1933 decembere bizonyúlt:akkor -5.4ÿC volt az országos átlag,ami 6.1ÿC marad el a sokévi átlagtól."
Tehát:két egymást követõ évben volt az elmúlt száz év két szélsõséges átlaghõmérséklete decemberben!
Még egy:
"A havas napok átlagos száma Budapesten 5 nap körül alakul."
Ez is mutatja,hogy nem a Decembertõl kell a legtöbb havat várni!)
Bocs,ha hosszú voltam.

Dabrony!
Bocsi!Nem kioktatni,csak segíteni akartam!
A második információra pedig én is úgy emlékszem.

Repmûszaki!
Lehetséges hogy akkor volt, így 20 év távlatából már nehezebben emlékszem vissza. (Sajnos)
Az biztos hogy azóta csak 1999 februárjában volt hasonló idõ(legalább is itt Dabrony térségében) de akkor nem egy éjszaka alatt esett le a kb 50-60 cm-es hó.